Művészet-e a játék??? Akárhányszor „nekiülök” játszani egy-egy programmal (lehet az független indie vagy AAA cím), mindig ezen a kérdésen töprengek.

 „A videó-játékok erőszakossá tesznek ..” – ordító közhelynek tűnhet elsőre ez a mondat, amit már nem egyszer meg is cáfoltak, viszont mint minden ilyen „bölcsességnek”, ennek is megvan a maga „igazságtartalma”.

Manapság, az egy kaptafára épülő szuperhősfilmek és a remake-ek áradatában mindig öröm látni, ha egy rendező megpróbál valami újdonsággal, valami egyedi látásmóddal kitűnni a tömegből. Különösen akkor tűnik igazán bátor döntésnek ez a fajta különcködés, ha háborús filmet szeretne rendezni az ember, hiszen ebben a műfajban gyakran úgy érezhetjük, „láttunk már mindent, amit csak el lehet képzelni”.

Úgy gondolom minden ember életében megvan az a film, sorozat, könyv, ami nem lett különösebben se nem népszerű, se nem kiemelkedő, számunkra mégis valamiért sokat jelent.