Az igazat megvallva sosem voltam egy vérbeli horror fan. Sajnálatos módon sosem volt „idegrendszerem” ahhoz, hogy a villódzó képernyőn feltűnő „ocsmányságok” látványát el tudjam huzamosabb ideig viselni, emellett általában a legelső „jumpscare” jelenetnél hanyatt-homlok menekültem a képernyő elől.